A tudat integrált modellje

Az ábra, amit logómként választottam, s amihez a linkjeimet kötöttem, arról szól, hogy milyen lelki, tudati stációkon megyünk át az emberi fejlõdésünk során. Benne vannak a gyerekkor, a felnõttkor, és a spirituális kinyílás fázisai, a születéstõl a megvilágosodásig. Az ábra mindent felölel, amit az emberrel, az ember lelkével, tudatával, testi, lelki és spirituális természetével valaha is foglalkoztak nyugaton a tudományok, és keleten a spirituálsi és vallási rendszerek berkein belül.

Azért ezt választottam, mert azon gondolkodtam, hogy hogyan struktúráljam, hogyan rendezzem el az egyes témákhoz vezetõ linkjeimet. Úgy döntöttem, hogy a tudat fejlõdési lépcsõihez kötöm azokat. A Vipassana pl. a "kauzális" tudati szintre visz. A hatha yoga a testen át hat (igaz az egész lényünkre), ezért a "Test"-hez kötöttem.

Miért ezt választottam?

Az az elmúlt tíz év során a nyugati és keleti tanulmányaim során ezt a felosztást találtam az evolúció élén haladó tudásnak. Az ábra gerince Ken Wilber Integrált Rendszere. A narancssárga megnevezések - preperszonális, perszonális, transzperszonális - a transzperszonális pszichológia szakfogalmai. A kékkel jelölt A, B, C, D, E szintek, az "öt szint", a szociokibrnetika Honti László által megalkotott modellje, amiben a (Kaczvinszky-féle) raya yoga ezoterikus tudását fordította le a lényevolúció és az emberi kapcsolati történések nyelvére. A test-lélek-szellem hármas Arisztotelész klasszikus felosztása.

Az egyes felosztásokat összedolgoztam egy koherens rendszerbe. Valójában a fõ váz, Wilber integrált rendszere (a központi "létra") olyan, hogy bármely rendszert hozzá lehet illeszteni, mivel úgy alkotta meg azt, hogy évtizedes kutatómunka során átnézte az összes fõbb ismert nyugati tudományos és spirituális, és keleti spirituális rendszert, és felismerte, mi a közös, emberi fejlõdési vonal az összesben. Benne van a pszichológia, a filózófia, az ókori görögök, a kereszténység, a zsidó, muszlim, hindu vallás, a yoga endszere, a szúfizmus, a buddhizmus tibeti, zen és hinayana ága, stb. Megszületett a mindent integráló rendszer. Azóta az emberrõl egészleges képünk van. S nem csak az emberrõl, hanem az emberrel foglalkozó ismeretterületekrõl.

Mit jelölnek ezek a szintek?

A 10 lépcsõfokos létra szintjei, a test és a nonduáli tudat között az ember összes megélt és még meg nem élt tudatfejlõdési fázisát írja le. A tudományos-racionális tudat, ami középen helyezkedik el, az, amibe belenevelõdünk az iskoláinkban, s amit a modern nyugati társadalmunk az érvényes valóságnak, s világnézetnek tekint.
Az emberek többsége ezt éli, és így hal meg. Ez a tudati készség és világnézet nincsen kész a születésünkkor, hanem jellegzetes fázisokon haladunk át, mire ez kialakul a felsõ tagozatos általános iskolás korra. Ekkor kezdünk el fizikát és bonyolultabb matematikát tanulni - ami absztrakt és kombinatív gondolkodást igényel. Elõtte erre nem vagyunk képesek, mert a tudatunk korábbi szakaszokban van.

A születés után az elsõ hetekben csak csak ingereket érzünk, s azt tanuljuk hogyan használjuk az érzékszerveinket, s hogyan mozgassuk a testünket, s e kettõt hogyan kapcsoljuk össze (szenzo-motoros mûködés). Az ábrán ez a test, az elsõ szint. Utána érzelmeket kezdünk érezni, s képek jelennek meg a fejünkben, s az érzelmileg telített képi fantáziák világában élünk, a második szint. Ekkor, az elsõ három év alatt még nincs kialakult énérzetünk, az az érzés, hogy önmagam vagyok, a többiektõl különállva. Ezért ezt én elõtti, azaz pre-perszonális szakasznak hívjuk. Ennek a vége felé tanulunk meg beszélni, s alakul ki a verbalitással a különálló én érzetünk. Innét a következõ négy szakaszt énnel rendelkezõ, személyes, perszonális szakaszoknak hívjuk. Ekkor megjelennek a verbális gondolatok, s s a képek és érzések mellett már gondolkodunk is. Ilyenkor még nem vagyunk képesek mások helyzetébe beleképzelni magunkat, szinte csak mi létezünk - ez a gyermeki egocentrizmus szintje. Majd ez az egocentrizmus elkezd oldódni, s elkezdjük tudni mások helyzetébe képzelni magunkat.
Ilyenkor a gyerekeket ez izgatja a legjobban, s szerep és szabályjátékokat játzsanak az óvodában, hogy begyakorolják ezt a képességet - ez a következõ tudatszint. Ezután válnak képessé a kötött, konkrét szerepektõl, dolgoktól is független elvont gondolkodásra, amit a racionális elme szintjének hívunk. Mindezt a szülõk és nevelõk - olykor tudatosan, olykor ösztönösen - tudják és követik, s eszerint másképp bánnak a gyerekekkel a bölcsödés, óvodás, és az iskolás korban. A fejlõdés azonban nem áll meg ott, ahol korábban a nyugati szakemberek gondolták: a racionális állomás után, vannak továbi fejlõdési fázisok, melyekrõl a világ gyökeresen másképp néz ki, amelyeken ugyanúgy átértékelõdnek a dolgok, ahogy a gyerekkor egymást követõ fázisaiban már átéltük, s melyeken más és más értékrendje és igényei jelennek meg az embernek, s az azoknak megfelelõ bánásmódra, társaságra, és életmódra vágynak.

Kiderült, hogy ezen magasabb fejlõdési szinteken is éltek és élnek emberek (yogik, szentek, misztikusok, stb.), s ezekrõl részletes beszámolókat hagytak magunk után, s tanították a továbbfejlõdés módjait, csak a világ vezetõ tudósai nem figyeltek oda rájuk, mert maguk a racionális tudat üzemmódjából nézték a világot, s ami más volt azzal nem foglalkoztak, mert nem értették. Mára az történt, hogy az emberiség összfejlõdése továbbmozdult, s ennek sodrában a világ vezetõ tudósai is elõreléptek a tudati mûködésmódjukban, a következõ, integráló szakaszra, ahol keresik más nézetûek tudását, és törekszenk a közös valóság megalkotására. Az idõ most jött el, hogy a globalitás és holisztika korában a teljes képet lássuk, és hogy összekapcsoljuk a létra két felét - a pszichológiát és spiritualitást.
A racionális tudatállapot sajátja, hogy feloszt, részekre szed, csoportosít, elemez, differenciál. Az ilyen tudatmódban élõ ember magát és az emberi kapcsolatait is ezen át látja: csoportosul, elkülönül másoktól, ellencsoportokat képzel, hogy azokhoz képest is meg tudja mondani ki õ. Ezt hívjuk "groupping"-nak. Ennek megfelelõen, amikor az emberiség a racionalitás tudatállalpotának korába lépett a felvilágosodás korában, az addig egységes, és fejletlenebb egységes tudatszintet szétszedte, és a darabokat egymásnak ellentmondónak látta - vallás, orvoslás, lélektan. A következõ tudati mûködésmódba fejlõdve éri el az ember az integrált tudat szintjét, amikor a racionalitással szétszedett, és szétesett témák újra, egy magasabb éberségi szinten összeállnak. Ekkor a korábban különálló életterületeket, és a csoporthovatartozási öndefiniálást az ember integrálja. Ez a holisztikus tudat, amely vizio-logikusan gondolkodik. Ez a rendszer, amirõl írok, részben ennek a tudatnak a terméke.

A racionális elme után alakulnak ki tehát a magasabb tudatszintek az emberben - elõszõr az elfogulatlan, mindennek létjogosultságot adó, majd integráló gondolkodásmód, a holsztikus tudat. Itt oldódik fel az én elkülönülés a többiektõl, s válik nyitottá az énen túli (spirituális) valóságok megtapasztalására. Az én meghaladását, az énen túli valóságot hívjuk transz-perszonális valóságnak. Ekkor jelennek meg a különbözõ spirituális megtapasztalások, képességek, és az ezekben történõ stabilizálódás, míg az ember eljut a létének lehetõ legvégsõ állomására, a spirituális megvilágosodás szintjére. Mindez négy fõ fázison át történik - pszichikus, szubtilis, kauzális, és nonduális. Ezek felöleik az összes ismert spirtituáis élményt, kezdve a paranormális képességekkel, a misztikus látomsáokon és istenélményen át a minden világi és vallási jelenséget meghaladó mögöttes, univerzális tudat, az üresség (nirvána) megtapsztalásáig, míg végül a tökéletesen felébredett, s megvilágosodott nonduális tudat egyszerre látja és éli az összes korábban leírt tudati szintet. Egyszerre látja a szamszárát és a nirvánát, azaz a durva és finom anyagi jelenségvilágot, és az örök, mögöttes valóságot.

Mik történnek az egyes állomásokon pontosan? Mit él meg az ember, s hogyan látja a világot?

(folytatás...)

A szintek középrészletes magyarázatát tartalmazza Wilber 'Brief History of Evrything' c. könyve, aminek a vázlatos gyorsfordítása (100 oldal) itt letölthetõ. Ennek egy rövidebb változata, körülírva a transzperszonális pszichológia kialakulásával, s részleges hazai helyzetével megtalálható a szakdolgozatomban, s letölthetõ itt.

vissza